Korábbi, ópusztaszeri tanyánk
Az elmúlt öt évünk (2015-2020) tanyafelújítási munkálatai és egyéb foglalatosságaink lelhetők fel ezen az oldalon.
Tanyánk és a hozzá fűződő viszonyunk rövid bemutatása látható a videón. A részletes tanyatörténet képes leírása lentebb található.
Felújítottuk, rendbe raktuk - küldetés teljesítve! A rövidfilm ezt a folyamatot láttatja, a kezdetek és a jelen kontrasztjának felvillantásával.
Nagyszüleinktől kapott lelki örökség köszön vissza bennünk a törekvéssel, melyben az ember és természet közötti szintézis megvalósítására teszünk lépéseket.
Egyszerű kis tanyánk átmenet a városi forgatag és a civilizációtól távoli, érintetlen tájak között, ahogy mi is igyekszünk mindkét világban helytállni: A városban már kiépült munka és kapcsolatrendszert ötvözzük a vidéki élet és emberek szimbiózisával.
A kertészkedést tanuljuk, saját ízlésünkkel vegyítjük, a nyugalmat és békét megéljük.
Alkotásaink közé tartozik a fűkaszálás és a tanya körüli kerti munkák végzése is, melyek több szinten is hasznosak számunkra.
Egyrészt rendbejön a környezet, másrészt elgondolkodtat, harmadrészt nemesedik általa a lélek.
Amit az ember ad, (akár jó, akár rossz), azt visszakapja. A kisfilm az áramszolgáltató által kivágatott fák és a gazda kapcsolatának mélyebb rétegeibe pillant bele, könnyed formában.
A tanyánkon a tyúkok elől elkerített paradicsomkertbe megtörtént a palántázás.
Ez ám a munkatempó!
Videóink a tanyánk és a város közötti szintézist igyekeznek bemutatni, kétlaki életünk mozzanatainak felvillantásával.
Szereplők: Meleg Marika
Balogh Csaba
Felvétel, szerkesztés: Balogh Csaba (B-aha produkció)
Zene: Morotva zenekar - Paradicsom
Ópusztaszer hazavárt
A kezdetek
(Marika írása)
Hogy hogy találtunk a tanyára Csabával öt éve - már
sok embernek elmeséltem - ez az egyik kedvenc történetem az életem
eseményeiről. A másik az, amikor Csabát 40. születésnapom előestéjén
megismerhettem. És majd lesznek történetek bizonyára az első repülőutamról, az
első unokámról, vagy az első tengerparti élményemről is...
A hívás
Volt egy zártkertem is 10 éven keresztül, amelyen egy 32 m2-es házikó is volt, ez volt a Menedék - de 2013. decemberében eladtam. Aztán néztünk tanyákat is, de a következő év más tevékenységekkel telt - mígnem 2014. decemberében ismét hívást éreztünk, hogy útra keljünk és most Balástya-Őszeszék felé barangoltunk első körben.
Aztán elindultunk januárban,
aztán februárban,
aztán márciusban
- közben az ismerősöket faggattuk, hogy tudnak-e eladó, egy millió Ft körüli tanyáról. 2015. április 19-én is elindultunk és most már Ópusztaszer környékét kerülgettük. Túl messze van - mondja Csaba. De hát nem találtunk még olyat, amit nekünk szánt a Mindenség - hát űztük a "csodaszarvast". A Nap csodálatosan ragyogott - már egy pár tanyalátogatási élmény a tarsolyunkban volt. Csaba mondá: Álljunk meg és imádkozzuk meg a dolgot. Nem véletlenül van a lelkünkben az a törekvés, hogy tanyánk legyen - kérjük Isten áldását rá. Megálltunk - felajánlást tettünk, útmutatást kértünk.
Aztán mentünk tovább... Kacsák totyogtak át az úton - itt nekik van elsőbbségük. Kedves tanyacsoport mellett mentünk el, az emberek végezték a dolgukat - és mi gördültünk tovább. Egy műút keresztezte törekvésünket - átmenjünk rajta a következő dűlőút felé, vagy menjünk haza, dolgunk végezte nélkül? Menjünk át. Nem messze egy romos ház állott, körbe akácfa sumarakkal - de mentünk tovább - aztán megkérdeztük egy kapuját építő embert: Van-e eladó tanya a környéken? Emberünk szegedi volt, de ajánlott visszább egy itt élőt, aki a nemrég megpillantott tanyára mondta, hogy az eladó, a szülei is egy ideig abban laktak. A hölgy beült az autóba, hozta a kulcsot és már ott is voltunk a tetthelyen. A Nap lemenőben, a szürke óra köszöntött be.
Átvergődtünk a susnyón, és már bent is voltunk a rumlis tanyában. A kisszoba egyik falát az évek óta befolyó eső V alakban kivájta, két döglött galamb a földön... Megkaptuk a tulajdonos telefonszámát és azon frissiben hívtam. Kiderült, hogy a nagyobb földdarabbal lenne eladó, de ha csak a tanyát szeretnénk valamennyi földdel - arra is van lehetőség. Május 2-án a Dunántúlon lakó tulajdonosok jöttek és nyélbe ütöttük az üzletet - előleget és foglalót tettünk le. DE még a tanyába nem mehettünk be, mert a kifüggesztés és a hónapokig tartó papírmunka miatt várnunk kellett. DE én nem az a fajta ember vagyok, aki ül a babérjain - kértem, hogy hadd csináljunk valamit a tetővel, mert ez nem állapot... Július elején megkaptuk a kulcsokat és 12 barátunk segítségével nekiestünk az udvar és a ház rendezésének.
Az első kapavágások, baráti segítséggel
Voltak, akik a ház környékét, voltak akik az erdőt tisztították meg, mert ott egy kisebb szeméttelep alakult ki. November végén zajlott le az adminisztratív része az átírásnak, de mi már ősszel felújítottuk a tetőt - ez nem maradhatott a bizonytalan hideg hónapokra.
Voltak áldatlan állapotok, pl. kerítés se volt, a kutat is javítani kellett, a felújításhoz a szomszéd áramát kellett kérni... De immár látható két éves erőfeszítéseink gyümölcse. Köszönet minden földi és égi segítségért!.
Bozótirtás a kertben.
A légtelenítés után a kút, a beleöntött víz felét adta vissza. Azért ez kevés...
A csirkeól, amely sokáig szenvedte még viharvert külsejét
A felújítás
Nulladik ütem
A felújítás első üteme
Újra van tetőnk
Belső munkák
A semmi ágán ül szívem
Írás 2017.02.22.
Eszembe
jutott egy történet, ami élénken bevésődött a lelkembe. 2015. augusztustól
időnként már kint aludtunk a tanyán és abban az évben október 22-23-án úgy
alakult, hogy Csaba egy bahá'i programra utazott el én meg két napig egyedül
kint aludtam - félelem nem volt bennem, de az első éjjel álmatlanul
hánykolódtam - bíztam benne, hogy Csöpi és Bodri (a szomszéd két pulija)
vigyáznak rám is (Ekkor még nem volt kerítés a tanya körül. Szemben az erdő,
hátul a sömlyék.) Furcsa volt a nagy csönd, a semmi ágán ül szívem érzés - de
boldog is voltam, hogy ezt meg tudom csinálni - a mindenből a semmibe kilépni -
valódi misztikus élmény, beavatás volt ez. A bátorságpróbát tetőzte még az,
hogy este az egyik szomszédban voltam, és mobilom pislákoló fényénél mentem
haza. Alig vártam, hogy becsukódjék az ajtó mögöttem. A második éjjel már
jobban aludtam. A külső körletet takarítgattam - szemben az erdősávunkat, a ház
mögött a földterületet gazoltam, kimentem az erdőbe - ott meg szemetet szedtem.
Az, hogy egy háznak, tanyának lelke van már ismert tény - én korábban egy álomesemény által lehettem tanúja a zavarodott energiák forgószél szerű kitisztulásának. Ez a szegedi házunkban történt - és Csaba szerint elég intenzív volt a dolog, mert sokat nyöszörögtem azon az éjjelen. A minap egyik barátnőm mondja, hogy látszik a tanyán, hogy milyen rendben tartjuk. A tanya régi gazdája Zsótér Anti bácsi, aki 60 évig itt élt a feleségével Mári nénivel szintén nagyon igényes gazda volt - hát igyekszünk, hogy mi is tovább vigyük ezt a minőséget. Gazdasági szempontból nem leszünk még igazán termelők. Az idei év a környékben más dolgokról is fog szólni - amint tények lesznek, jelzek.
Kerítést vontunk a porta köré
A felújítás második üteme - 2016 tavasz
Az őzek és egyéb vándor lények ellen, és azért, hogy rendezettebbnek látszék a tanyánk, kerítést húztunk körbe.
Fürdőszoba a kertben
...és egyéb termények
A növényekkel egyidőben egy nyári fürdőszoba is kinőtt a kertben
Belső átalakulás
A konyha
Az épülettoldat
A tanyafelújítás harmadik fázisa
Az épülettoldat egy műhely és egy fürdőszoba volt korábban, de omladozó állapota miatt nem kerülhette el a teljes újjáépítést. Érdekes módon ennek az időszaknak a dokumentációja teljes mértékben elveszett a kibertérben. Számos képet csináltunk, de mindkettőnk telefonjáról, sőt a szinkronizált Goole fotókban is csak néhány kép erejéig maradt fenn ez az időszak. Pedig volt vele meló bőséggel...
Az épülettoldat belülről
A fürdőszoba - jelenleg vendégszoba - kialakulása
Csirkeól /fatároló - megújulása
Az előző tulajdonos sok kisebb romos épületet eltávolított a telekről, ezt azonban meghagyta.
Így mi is meghagytuk, aztán optikai tunningot végeztünk rajta.
Öntözőrendszer kiépítés
A beruházássorozat negyedik fázisa
Ahhoz, hogy némi termésnövekedést érhessünk el, szükség volt vizet juttatni a kert minden végébe. Így jelentősen könnyebb lett a locsolótömlő használata
A kisteleki vásárban voltam ma
Írás 2017.04.02.
A
kisteleki vásárban voltam ma - gondoltam születésnapomat egy kis kiruccanással
tetőzöm meg. Amint sétáltam és 1-2 dolog ára iránt érdeklődtem, csodálkoztam,
hogy mennyire örömmel szemlélem a fel-alá sétáló tömeget. Szép idő volt, nagyon
sokan voltak. Bizonyos szempontokból én is túlérzékeny vagyok - és azokra a
barátaimra gondoltam, akik rosszul érzik magukat tömegben. Az egység a
sokféleségben itt is harmonikus hullámokat vetett - eladók és vásárlók
találkoztak - alkudoztak... Egy vasinava ismerősömmel is összeköszöntünk és aztán
feltűnt Edit, akivel örömmel öleltük meg egymást. Vele is megosztottam örömömet
a vásári forgataggal kapcsolatos felismerésemről és csodák-csodája ő is hasonló
lelkülettel sétálgatott. Mesélt a két évvel ezelőtti indiai útjáról, az ottani
forgatagokról, az Új-Delhiben lévő Lótuszvirág bahá'i templomban való
látogatásáról - elfogadásáról a sokféleséggel szemben. Szóval felemelő volt a
találkozásunk. Aztán egy idő múlva egy rózsaszín csipkéért hajoltam le -
kérdeztem: mennyi? Semennyi, neked adom. - jött a válasz Marikától, egy
kisteleki ismerősömtől. Összemosolyogtunk, gyertyákat is vettem tőle,
puszi-puszi - - örömök a köbön. A táskámba levendula színű váza, és vörös-lila
dughagymák is kerültek.
Zsombi unokaöcsém
Írás 2017. 04. 12.
A
hétvégén Zsombi unokaöcsémmel voltunk a tanyán - előtte az ópusztaszeri Csillagösvény
labirintusa előtt felállított jurtánál kézműveskedtünk. Zokniba fűrészport
töltöttünk és úgy kötöztük, hogy nyusziforma legyen belőle. Most Húsvét hétfőn
is ez lesz a program, gyertek ki Ti is a családotokkal.
A kis lurkó minden lehetséges dolgot kipróbált, örömmel szemléltem az aktivitását. Sétálunk, egyszer csak felkiált: Vigyázz darázs! Én összetapostam a rovart - erre ő kikelt magából: Marika,, (nyomatékkal) ha még egyszer ilyet csinálsz, soha többet nem jövök ki veled a tanyára. Sajnáltam a dolgot, de az én olvasatomban, kellemetlen dolgokat és kellemetlen rovarokat sem szeretnék az életemben fenyegetettségképpen megtartani. A nap végén, amikor pakoltuk össze a fél autócsomagtartó mennyiségű dolgot (nagyobb dömper, homokozó dolgok...) azt mondja Öcsike: Marika, (szelíd kérlelő hangon) máskor is kijöhetek veled a tanyára? Hát persze - mondom. Felemeltem a padra és a szemébe néztem: Ha majd akkora leszel, mint most én, akkor is kijössz majd a tanyára? Igen - jött rögtön a válasz - akkor majd téglából építek erős várakat. Megnyugodva gurultunk vissza a városba. Pár kilométert mentünk, a chipszes zacskó kiesett a kezéből és beverte a szundit hazáig - mert persze enni sem volt ideje. Egy szelet lekváros kenyeret majszolt, míg Joli tyukunkat etette, örült neki, hogy a tarhonyás krumplit virslivel a szomszéd macska megette... Homokozott, göröngyöket dobált... korlátlan szabadságot élvezett. Az én szívem pedig örömmel repesett. Júliusban az óvodaszünetben egy hosszabb kint tartózkodást tervezünk, de már kérdezte, hogy mikor megyünk legközelebb. Anyukájának feladtuk a leckét - homok folyt mindenéből, maszatos volt minden tagja - haha J
20 kilovolt a tanyasoron?
Írás 2017. 04.18.
Levelet kaptam a Kormányhivatalból, hogy az ópusztaszeri tanyám fölött egy beljebb lakó kérésére, többlet villamos energia igény miatt magasabb feszültségű vezetéket kívánnak kihúzni, aminek velejárója, hogy a dűlőút mellett a fákat kivágják, vagy megcsonkítják... Az ügy ősz óta most engedélyezésre került, és 50.000 Ft-ért fellebezhetek a "kocka el van vetve" társadalmi feszültséget generáló játékában. És aztán? Kit érdekel, hogy a városból azért száműzöm magam, mert nem tudok az ott jelenlévő elektrotér miatt létezni? Adminisztratív és egyéb munkákat sem tudok vállalni, mert a gépek érzékeny test- és idegrendszeremet kinyúvasztják... Csak egy kicsit vagyok letörve - lelki és szellemi kondícióm megtart a viharok közepette... Csodák pedig vannak!
Húsvét vasárnap
Írás 2017.04.20.
A képről egy középkorú nő néz fáradt szemekkel a Húsvét vasárnapi szürke órába, rőzsét aprít a ládájába... és elmereng e változó világ adta különlegesen fáradtságos helyzeteken.
Ma már lassan egy hete lesz, hogy a lélektani zúzásoktól kótyagos a fejem, a tanyán sem találom a helyem - mindenhol a küzdéssel kell szembenéznem. Hétfőn éjjel Csabám költögetett, hogy nagyon nyöszörgök - talán a Godzillával küzdök?
Reggel hívott az egyik szomszédasszony, hogy a másik szomszédasszony egy ügyvéddel elindította a fellebbezést - őt azért is sújtja jobban a vezeték-mizéria, mert a háza mellett lenne a transzformátoroszlop (vagy mi) - Benne vagyunk az összefogásban? - kérdezte. A múlt heti 6 oldalas határozatban egy tucat szervezet neve szerepel, több tucat embernek adván így munkát - de bennünket egyszer kérdeztek meg levélben az ősszel, hogy akarjuk-e a vezetéket? Nemleges levelünket elküldvén egy hét múltán a Földhivataltól egy levelet kaptunk, hogy bejegyezték a többletenergia kérvényt. Ma Józsi földmíves barátomat is megnyugtattam, hogy fellebbezésünkben nem támadjuk kérvényező embertársunk igényét, hanem szeretnénk 3 alternatívát ajánlani a fejünk fölött eldöntött kérdés kapcsán - ezért szállunk ringbe - azért mert összefogtunk egy közös ügy érdekében - azért mert mindenki, aki tud az ügyünkről állást foglalhat, segíthet tudásához mérten - azért mert nem lehet, hogy a 'birkák legyünk, vagy állatok' alternatívákat tárják elénk - tudjuk, hogy tanácskozás és vélemény különbség esetén van helye jogorvoslatnak e Földtekén.
11 nap a tanyán
11 napig voltam kint a tanyán egyhuzamban - 4 napig az unokaöcsém is kint bogarászott, és 1 napra egyik barátnőm is kilátogatott. Volt meseösvény Pusztaszeren, látogatások itt-ott...
Az első nap elmentem a megrendelt kemencében sütött kenyeremért Kistelekre Hatvani Marikához - örömmel vittem haza a tanyára a bicikli kosaramban - közben élveztem a szántóföldek és a felhők változatosságát. Írtam korábban arról, hogy egy mini sparheltet kaptam és hogy egy kislány milyen játék főzőlehetőséget látna benne - hát egy fiú meg garázst lát benne - fiatal rokonom birtokba vette azt is és mindent a tanyán - reggeltől estig játszott, a könyvet, amit adtam neki kétszer olvastatta fel velem - de elvitte haza is, hogy apa és anya is elolvashassa. KedvesN barátném a tanyára látogatván, csomagjait a vendégszobába vivén előkapta a mobilját és a látnivalók örömét próbálta megörökíteni - hason feküdt a homokban, zöldbab főzeléket főztem vacsorára, amit kint ettünk meg a padon, az erdőt körbesétáltuk még este... örömök a köbön.
Tegnap az utolsó napon Pusztaszerre volt hivatalos a mese csapat - újra a Nap fája c. mesét éltük át táboros gyerekekkel. Hazafelé menet a kocsiban egy csodálatos felkérést kaptam telefonon - egy összejövetelre kértek, hogy beszéljek a szeretetről és az emberi kapcsolatokról. Hát megállt bennem a levegő és "görögtüzek" gyúltak az aurámban - - igen, Ez A Legfontosabb - a Szeretet Minden Kapcsolatban - - mivel Csabám is ott lesz, együtt prezentáljuk a Témát - reméljük az egybegyűltek örömére.
Kocsibeálló
5.ütem
Jégeső, meteorzápor, tetvek rajzása és egyéb nemkívánatos esemény ellen szükség volt egy menedékre is a kocsi számára
Kisebb - ámbár látványos - munkák
Ereszcsatorna felszerelés, járólap lerak(at)ás, műhelykialakítás és homlokzatfestés
A villamosítás
A tanyaprojekt hatodik üteme
A kályhaépítés
A tanyaprojekt hetedik üteme
Hosszas latolgatás és a lehetőségek boncolgatása után úgy döntöttünk, hogy egy téglakályha fog épülni a nagyszoba és a konyha közötti válaszfalba.
Így mindkét helység fűthetővé válik és a konyha felőli táplálás miatt a szoba tiszta és füstmentes marad.
Első mozzanatként teljesen ki kellett pakolni ezt a két helységet, a várható magas szintű porszennyzés miatt. Majd Gizi mamát is belevonva megkezdődhetett a fal kivágása. Először az áthidalók lettek bevésve és be misungozva a kivágás leendő helye fölé, majd a megkötést követően jöhetett a kibontás.
Picit félő volt, hogy a vályogfal megindul valamerre, de erre nem került sor.
Por volt mindenütt. Majd betonalapot kellett kiásni és beönteni, és a kémény felé vezető falon is kellett egy nyílást vágni a füstcső bekötéséhez. Oda is került két rövidebb áthidaló.
Pár hét múlva a mester felvonult és másodmagával megépítette a művet. Figyelmeztetett, hogy még nagyon vizes a kályha, csak kis lépésekben melegítsük fel, hogy legyen ideje száradni és szellőzni is.
Az első begyújtásra egyedül érkeztem. még jó, mert Marikám nem igazán szereti a füstszagot. Nos ilyen mértékben én sem, hiszen ez jóval túlnő a rostonsütés kellemes fűszeres faszenes illatán.
Mindenhol állt a füst. Kifelé nem ment a kéményen, csak befelé, ha kinyitottam a kályhaajtót. Két napi küzdelem után már szépen égett, és nagyon jól melegített. A későbbi begyújtások során, a délutáni egy - két óra rőzsével és némi vastagabb fával való tüzelés után is egész éjjel tartotta a meleget.
Aztán meszelés, visszapakolás, rendezkedés, sőt még egy ablakcsere és kocsibeálló oromdeszkázás is belefért a felújítási projektbe.
Szóval ez az álmunk/bevonzásunk is teljesült. Az IDEA (elképzelés) TERMINÁvá (valósággá materializálódottá) vált.
Köszönjük az ebben közreműködőknek!
Tanya fehérben
A tanya és a kert ma
További fotók első tanyánkról az alábbi linken: