Spirituális értekezések

Marika eszmefuttatásai

Ezen az oldalon Marika Facebook-os írása lelhetők fel. Helyenként kapcsolódik a tanyához, vagy éppen válaszol valakinek egy lelki felvetésre, esetleg csak a benne érlelődő gondolatainak ad szabad folyást.

Szép az, ami igaz 

  2017.01.25. 

Hatékony az a törekvés, amely minden eszközt megragad a jóváépítésre...

Analógiák kavarognak a fejemben, mert az elmúlt napokban is sok csodálatos lélekbe botlottam, akiket örömmel tölt el a lényem, és a fizikai-lelki-szellemi történéseimről még több és több részletet szeretnének megtudni.

Tegnap egy hölgytől üzenetem jött, hogy a deszki szanatóriumból a szobatársa üdvözletét küldi - azután szépkorú lélekrokonommal sikerült néhány percet beszélni is - de fárasztotta a szó. A lényeg, hogy ő is azt mondta írjak. Mondom neki, hogy amiről többszintű gondolataim vannak, azokról írnék, regélnék - de ez a meglátásom mások számára talán csak szóvirág, szólevél - a lényeg vonatkozásában alig akadtam még emberemre. A válasza:

"Akkor írjon a fióknak (magázódunk), ahogy Lampedusa tette - a Párduc c. könyve erről szól (1963-ban meg is filmesítették, Cannesban díjat is nyert a film). Az író egy olyan korban élt, amely még szépnek mondható, de a fiatalokat már egy új-hullám ragadja majd magával, amely már sokkal markánsabb időszaknak tűnik - az aggódásból fakadó lelki-erkölcsi tanítások átadása a könyv célja."

És mi az én célom az írással? 40 évig csöndben voltam, 10 éve megtanultam beszélni - Bahá'u'lláh Tollán keresztül az Isteni Szóvirágok ékesszólással, magabiztossággal, bátorsággal, igazmondással ajándékoztak meg - és ehhez jöttek még a kisgyerekkorom óta olvasott könyvekből leszűrt tanulságok, a Népek meséi által a nemzeti és vallási tolerancia... az emberi tapasztalások édes-keserű szó-sza és sorolhatnám még a motiváló tényezőket.

Meleg mama egykori tanyája Zsombón - ma.
Meleg mama egykori tanyája Zsombón - ma.
Azóta már ez a tanya is átesett egy felújításon az új tulajdonosok kezemunkája által
Azóta már ez a tanya is átesett egy felújításon az új tulajdonosok kezemunkája által

A 21 évvel ezelőtt elhunyt Meleg Mamám volt az első tanítóm. 5 hónaposan kerültem ki Hozzá Zsombóba az erdővel szembeni három ablakos régi paraszt házba, és 3 éves koromban vittek haza szüleim Dorozsmára, mert akkor nem volt még Gyes - itt kezdődött varázslatos életem A Mama szárnyai alatt. Mondjuk lelkileg a szüleimtől való elválás, aztán 3 évesen a hozzájuk való hirtelen visszatérés korai éveimre olyan lelki törést okoztak, hogy alig tudtam kiheverni - DE - azt mondom, hogy ez által egy olyan belső világom fejlődött ki, amellyel önmagamat is felszínen tudtam tartani és ez által másoknak is lelki segítséget tudok nyújtani. 86 évesen egy hirtelen jött agyvérzés után szenderült örök nyugalomba a Mama (egy lányregényt olvasott el azon a napon, amelyet még a nagynénémnek elmesélt). Az utolsó években már nem járt föl a faluba - de azelőtt ha gyüttmönt költözött oda - képes volt meglátogatni, és a beilleszkedésben segíteni a családokat - No, ilyen volt az én Mamám. Csodálkoztok, hogy a lelkesedésemmel, a sok-sok ember felé kinyúló figyelmemmel másokra is hatással vagyok?! Hát, ilyen háttérrel ne csodálkozzatok! A Melegszívűség kötelez - mások felé példa vagyok. Furcsa, hogy dicsérem magam? (Hát ez jött ki a virtuális tollamból - vissza nem szívhatom - mert ez írást lelkemből - tollba-mondom.) Nem oszt, nem szoroz ez tény az életemben - a megaláztatások sem fájnak, ha még néha elérnek - a középpontomban vagyok. Már egyre kevesebb támadás ér emberektől - de ez a kevés arra jó, hogy éber legyek - soha ne csüggedjek, "annak ellenére" is segítsek - - mert a vádak másoktól segítségkérések - és nekem van erőm, hitem, szeretetem, hogy segítsek másokat a problémákból való felülemelkedésben. De ha erre valaki azt mondja: Na, Marika engem biztosan nem tudsz felülemelkedésre biztatni - akkor ebben bizonyára igaza van - - mert mások példája csak regény marad, ha nem igyekeznek az életükben a szeretetre, a helyzetek mentésére váltani lelki energiájukat... Köszönöm, hogy megoszthattam Veletek ez érzéseket! 

Írjak még a gyerekkoromról? Na, jól van! 

2017.01.26. 

Szóval ott tartottunk, hogy 3 évesen a szüleim hazahoztak, mert már csak formális volt a kapcsolatunk. 3-4 éves korom között a szomszéd utcában egy néni vigyázott rám. Csáki Mama kézzel foltozgatta a textíliákat és naív-pachwort stílusa, valamint az, hogy a babáimnak is adott az anyagokból táska-művészetem meghatározó elindító eleme lett. Aztán óvodás lettem, de a szüneteket általában a Meleg Mamánál töltöttem. Itt minden földi jó megtermett a kertben, az erdő szemben... Könyvek is voltak a házban, mert Kati nagynéném vette őket. 9 hónappal fiatalabb unokaöcsémmel mindig volt olvasnivalónk. (Még állami gondozott fiúk is nevelkedtek a házban, Tóni rövid ideig, Miska egészen a házasságkötéséig.) 8 évesen megtaláltam a padláson Apukám gyerek imakönyvét - ekkor vette kezdetét önművelő vallásos életem. Az imákat megtanultam, de mivel befelé élő kislány voltam, és láttam, hogy a szüleim, rokonaim nem foglalkoznak ezzel a témával - sok-sok évig Ez Is magányos életem meghatározó lelki felemelő élményei közé tartozott. Ebédkor pl elmondtam az asztali áldást - magamban - étkezés végén megköszöntem, esti, reggeli, stb. imák... a körülöttem élők mit sem tudtak erről... (Talán azért vagyok most ilyen kitárulkozó, mert vannak dolgok, amikről beszélni kell - ami mások számára tanulság lehet...) Számomra természetesen jött a hit-tan - angyali sugallatok, a Szentlélek Tanításával. Meg tudom érteni azokat, akikre rákényszerítették a hittant és ez által eltávolodtak Istentől - - de a visszatérés Isten Eredeti Tanításaihoz az igazság független keresőiként mindenki kötelessége - hogy a haza, az emberiség fényre-derüljön. Talán ezért jelöl meg egyre több ember ismerősének - mert derű sugárzik a soraimból. "Az ima megelégedetté tesz és megnyitja a magasabb értelem fogékonyságát." Az emberi próbatételek, a társadalmi zűrök-zavarok az én életembe is beszivárognak, de hál'Istennek rövid ideig maradnak.

Régen is így volt és most is szeretek egyedül lenni, bármilyen programra egyedül is el tudok menni... 9 évesen biciklizéskor láttam, hogy a dorozsmai templomba mennek az emberek a misére. Nyár volt, világoskék forró nadrág volt rajtam és a templom ajtajánál befelé bámészkodtam. Jött a plébános és rám ripakodott: "Szégyentelen kis perszóna, menj innen, nincs itt semmi keresnivalód." Hát ez után kötéllel se vonszoltak volna el a hittanra - de az én lelki-szellemi életem a szabad-hit-szerelem útjára vezényelt - nem tudott ezért a plébános Isten szeretetétől megfosztani... 39 évesen elfogadtam Isten erre a korra rendelt Megnyilvánulását, Bahá'u'lláh-t mert a szívemre hallgattam - az pedig azt kalapálta - A Hír Igaz! Szóval ez az istenes dolog sokak számára mumus - mert nem jól illesztették be az életükbe - de számomra az Élet Eszenciája.

Házasságomat is ez az eszencia tarja életben. 11 év alatt egy alkalom se volt, amikor kétségbeesésünkben el akartunk volna távolodni egymástól Csabámmal - mert Ő is ezt a Mennyei Mannát kortyolgatja. Ha a kapcsolati lakk-rétek megkopik, akkor újra kell fényezni - meg kell szerelni - ez a szerelM

         Igen, őszintén beszélgettem a gyerekeimmel

2017.02.02. 

"Anya, dumáltunk a fiúkkal az iskolában - ők csak annyit beszélnek az Anyukájukkal, hogy - hol a nadrágom, mi a kaja." - pár hónappal a középiskola kezdés után mondta ezt a fiam.

Éva és Ádám
Éva és Ádám

Igen, őszintén beszélgettem a gyerekeimmel - a legszükségesebb dolgokról. Nem ajnároztam őket, nem csináltam meg a házi feladatukat (de segítettem abban, amiben kellett). Családi dolgaink nem voltak felhőtlenek - de nem köntörfalaztam... Az emberek generációk hosszú sora óta tanulják az igazság bujtatását, saját maguk igazának védését - így az utódok a kicsavart személyiség formákat aggatják magukra, ebben tetszelegnek és ebben a "vértben" támadnak rá másokra. Sokszor csodálkoznak, ha alul maradnak, vagy áldozati szerepük évtizedek alatt sem változik. 

Bizony az ego különös utakra tereli az embert - jelszava: Keress, de ne találj! Olyan módszereket ajánl, amely a személyiségnek jó - másokkal a döntetlenbe soha nem egyezik bele - az utolsó szó az övé. Elkülönül, kritikusan szemlél másokat, közben azt mondja - végtelen szerelemmel szeret... Pedig máshogy is lehetne! "A szeretet szabadság! Ha úgy törekszel rá, hogy lebéklyózod magad, azzal csak elszigetelődsz tőle. Ne keresd tovább az egységet az elkülönülésben, és a szabadságot a béklyókban! Ahogy megszabadítod testvéreidet, úgy szabadulsz meg te is." - Csodák Tanítása.

A lányom 12-14 éves kora között válságos időszakot élt meg - az igencsak árnyalt kifejezés, hogy nem kedvelt engem sem. Szerencsére olvastam a Nehéz évek c. könyvet - így elfogadással szemléltem a helyzeteket - és vissza is tért a Kiscsillag a normális emberi kapcsolódások szintjére, utána már mindenről tudtunk beszélgetni - már két éve ritkán találkozunk, skype-on lelkizünk. Azt mondja, hogy én vagyok a terepautája.

És egy kis ugrás a szellemi világába 

"Az igazmondás minden emberi erény alapja..." - Bahá'u'lláh - - és ehhez kapcsolódik még a Csodák Tanításából: "Egyetlen eszmét se tarts vissza az igazságtól, mert ha így teszel, olyan nagyságrendbeli különbségeket állapítasz meg, amelyek bebörtönöznek téged. A valóságban nincs sorrend, mert a valóságban minden igaz."

Legfőbb békefenntartói terepem a vallások kibékítése az emberek elméjében. Évek óta sok konfrontáció adódott már abból, hogy akkor melyik vallásalapító tanítása az igaz? Hát mindegyik! Az alaptanítások változatlanok, az ezer évente újabb társadalmi tanítások a kor emberiségének evolúciós fejlődéséhez igazodik. Ha a hatalmi harc már, mint az ingovány elnyeli egy korszak alapvetését - új teríttetik ki helyébe. Az emberek ma is választhatnak, hogy lelki minőségüknek megfelelően melyik úton kívánnak járni - és jó leszen az nékik - hogy minden lélek tudja hol csillapítani szellemi szomját, hogy a test és a lélek meggyógyulhasson. Az emberiség a kamaszkorból most a fiatal felnőttkorba lép, még nem minden cselekedete felelősségteljes, átgondolt - nagy átrendeződés zajlik minden szinten. Azt tapasztalom, hogy szinte párhuzamos dimenziókban élünk - és van annyi humorérzéke az univerzumnak, hogy hagyja, átintegessünk egymásnak - így olyan, mintha egy síkon léteznénk, de már egy ideje ez nagyon fura... Az én világomban minden rendben van - minden perc és helyzet és emberi találkozás pontosan meg van koreografálva - - néha nem értem és bizonytalannak érzem - de egyre rövidebb idő alatt kiderül, hogy így van jól. 

Csaba kapcsolódó írása a fent említett dimenziók alátámasztására:

A kérés pszichológiája

 2017.02.13.

Ma meglátogatott a Fiam, egy doboz Raffaellot hozott, boldog Valentin napot kívánt, beszélgettünk. Ádám 3-4 éve olvasta a Kezdő írók kézikönyvét - szóval a vérünkben van a tollnokság - de talán nem a sorsa, nem lett azóta író. (De ami késik, nem múlik.) Talán öregségemre nekem is összejön egy könyv - talán megírom Karen Blixen (Volt egy farmom Afrikában) után szabadon - - Volt egy tanyám Ópusztaszeren - címmel. Ahogy ígértem a tanyatudósítás végén - szeretném kifejteni az alábbi témát:

A kérés pszichológiája

Az emberi viselkedés számos területét vizsgáltam már és tapasztaltam életemben. Emocionális nő vagyok, nem analitikus elme, de a tények és miértek azért foglalkoztatnak. A szellem világából jövő sugallatok alapján a "kérjetek és megadatik" elv működőképes a földi szférában, élünk vele... Közösségi lényként egymás iránti kéréseink azonban igencsak hagynak kívánnivalót maguk után. Sokan úgy szocializálódtunk a családban, munkahelyen..., hogy az igényeinket, kéréseinket rendre megtorpedózták, lehurrogták, megtagadták... Ez a minta aztán fantasztikusan mutálódik, és újabb csavaros lélekmegpróbáltató helyzeteket szül. Az utóbbi időben jóérzésű emberektől is kérésemre egy csípőből kivágott nem volt a felelet. Elmúlt pár évtizedes kínlódásomból azért annyi leszűrődött, hogy én ne legyek ilyen keményszívű, vizsgáljam meg a kéréseket pár pillanat alatt, és próbáljam teljesíteni mások igényeit. No, ebből két éve egy érdekes szituáció kerekedett, mert a fürdőszoba és egyéb felújítások miatt teljesen kimerülten is próbáltam segíteni, de elfelejtettem az ígéretemet és ezért olyan vádak értek, hogy szinte összeomlottam - és még helyre is tettek, hogy így meg úgy - de a sajnálat és szeretetteli megértés nem volt ezen ajánlások mögött. Adok - kapok és az áramlásban jól haladok - igyekszem megőrizni az egyensúlyomat minden téren. Hogy honnan jön azt a sok csodás impulzus, amivel kiteljesedtem? Az alábbi versem talán érzékelteti:

  Szeretet spirál

Szeretet spirált indítottam útra és táplálom
Az életem lassan úgy alakul, mint egy álom
Régi és új kapcsolatok között hullámzok
Az emberfolyam közepén stabilan állok

Szeretném pontokba szedni és felvázolni életem
Hátha még segíthet másokon történetem:
Az Út amit eddig megjártam több mint kalandos
Magasságok és mélységek fölött elég változatos


Könyvekből, emberektől tanultam az elméletet
Figyeltem és szívtam magamba az észérveket
Amelyeket megszűrtem és önmagam építettem
Lassú, aprólékos munkával lelkem szépítettem

Figyeltem személyemet mások szeme tükrében
Beláttam: a diszharmonikus rezgésekre nincs szükségem
A pozitív gondolatokat, jelen időben fogalmaztam meg
Vagyok, aki vagyok - feltétel nélkül elfogadó karakter

Biztos öntudattal teremtek megélhetést, élethelyzeteket
A legtöbb emberben már látok visszajelzéseket
Egyre többen emelik föl tekintetüket a Fénybe
A melegséget, otthont nyújtó csodás Létbe

A Föld, és amit alkotunk most minket igazol
Azok vagyunk, amit gondolatunk felvázol
Ha így döntünk: akár boldogan is élhetünk
A jelenben vagyunk, és csak építően beszélhetünk! 


 2003. december 2

Verseim

Két év alatt (2003-2005 között) 81 db 6 versszakos versem született vigaszként a válás körüli időkre. Előtte 10 évig naplót írtam a házasság és a gyerekkori traumák feldolgozásaként. Ajánlom mások számára is, hogy írják le a gondolataikat - később, mint én is, ahogy tettem - meg lehet semmisíteni a keserédes irományokat - de ha pszichológusra nincs pénz, akkor kell, hogy önmagunk terápiázzuk önmagunkat, és mások élettapasztalatait is felhasználjuk a továbblépéshez. Kellemes kéréseket és teljesítéseket kívánok Mindenkinek!

Tevékenységeim tág tere 

2017. 02. 21.

Tizenéve egyik barátnőm mondta: "Marika, te mindig rohansz, a születésnapomra is csak egy fél órád volt..." - - igaza volt/van - - Kosként is sokat rohanok, meg egyébként is ezt a sportot űzöm... Alízt csodaországban egyszer csak megragadták és rohantak vele - Miért? - kérdezi - - Hogy ott legyünk, ahol lennünk kell, különben lemaradnánk...

Nos, a rohanást is meg lehet szeretni, el lehet fogadni... Ha csak dolgoznék, és a családért élnék az is kitenné az időmet, lehet, hogy akkor talán néznék TV-t - - most arra sincs időm - de jó! Most, hogy a tevékenységeim tág tere átszövi az életem - a tanya, a varrás, a közösségem és az egyéb programok jó alkalmakat nyújtanak arra, hogy megéljem a boldogságot másokkal - ezek az impulzusok nélkül szegényebb lennék. Most kisakkozva tudom a tanya kölcsönöm és a TBm befizetni - de lélekben gazdag vagyok. Ma beiratkoztam a közeli könyvtárba - rájöttem, hogy egy nap 10-20 percet ki tudok szorítani még más témák feldolgozására. Egy Szepes Mária regényt és Móra Ferenc: Mondák és mesék c. könyvét vettem ki - ez utóbbi érdeklődésemnek titkát talán csak egy ember ismeri. Olvasom: "Volt egyszer, ahol éppen volt, hogy hol, már nem is tudom, de valahol lennie kellett, elég az hozzá, hogy volt egy nagyon szegény asszony s annak három jó dolgos fia. Máról holnapra éltek abból, amit napszámban kerestek. Egyszer aztán nem akadt semmiféle munkájuk, elhatározták, hogy világgá mennek..." - - és akkor kezdődik az élet, ha az ember szakadékhoz ér...

Nekem tavaly áprilisban adták meg az ultimátumot: Ha nem tudok együttműködni, akkor mondjak fel. Hála és köszönet ezért az impulzusért! Ez a detonáció bontotta meg a falat, és ez hozta meg azokat az utakat, módokat, amelyek akkor egy új élet kezdetét jelentették - felismertem, nem berzenkedtem, lehajtott fejjel elmentem világgá... Az idei év még inkább a tágulás időszaka lesz - fáradt és boldog vagyok! Érdekes, kedves emberek jelölnek meg ismerősnek - mondanivalóm is akad - hát néha leírom.

A Csodák tanítását olvasom

A Csodák Tanítását 2016. szeptember második felében vettem a kezembe, azóta szinte minden nap (7 hónapja) pár oldalt abból is olvasok. Az elmúlt napok gyakorlati feladatai a gyógyulásról szóltak. Pl. A betegség nem más, mint az igazság elleni védekezés. Vagy: Amikor meggyógyulok, nem egyedül én gyógyulok meg.

"A betegség a másoktól való visszahúzódás, az egyesülés megszüntetése. Olyan ajtó, amely egy elkülönült énre zárul, és elszigetelve, magányban tartja azt. A betegség elszigetelődés. Mert látszólag távol tartja énedet a többiektől, hogy olyasmit szenvedj el, amit a többiek nem éreznek. A betegség felruházza a testet azzal a hatalommal, amely által valóssá teheti az elkülönülést, és magányos börtönében tarthatja az elmét... az a feladatunk, hogy hagyjuk meggyógyulni elménket, hogy gyógyulást hozhassunk a világnak, áldásra váltva az átkot, örömre a fájdalmat és Isten békéjére az elkülönülést... Az igazságra bármikor rálelhetsz - akár ma is, ha úgy döntesz, hogy gyakorolod, hogyan fogadd örömmel..."

Sok barátom, ismerősöm, rokonom, lelki társam élete nyitott könyv előttem - sokan vannak ebben a kelepcében, amely az elkülönülésről szól. Hálás vagyok a Mindenségnek, hogy nálam a fátylak nagy része lehullott, és elfogulatlan elmével tekinthetek a valóság sok-sok aspektusára, az Isteni Megnyilvánulások 1000 évente megújuló láncolatára, amely fizikai létemet is átdimenzionálta, amely által bennem sok ember meggyógyulhatott. Az elmúlt napokban két ember mondta, hogy én még nagyon sok évet le kell, hogy húzzak ebben a dimenzióban. Hát, próbálom hasznosan és mások örömére is eltölteni, röpülni és másokat is röptetni... 

Jézus terv könyvet is olvasom





"Olyan idők jönnek - amikor csak a lélek által lehet majd energiához jutni. A mag népe fog ebben az élen járni - mintát mutatni - segíteni - de nem mindenkinek - csakis annak - aki ezt tevőlegesen is kéri - vagyis ténylegesen változni is képes. Már nem elég kimondani valamit - a cselekedetekben is bizonyítani kell azt."

- Tóth Laci barátunk tollán keresztül íródott a Jézus terv c. könyvből

"Gyenge indok a körülöttünk lévő szomszéd, ismerős és barát szerepeket játszók látszólagos tétovasága, hiszen minden lépés kihat a többire, sőt az is lehetséges, hogy ők éppen a mi jeleinkre várnak. "

Minden héten van 1-2 jelölésem ismerősök ismerőseitől - a lájkok hatására sokakban megmozdul valami - mert nem elméleti tudást rakok le a virtuális asztalra, hanem személyes megéléseket - olyan tanyasi és egyéb természetes történéseket, amelyeket sokan szeretnének átélni - a regéim ebbe a világba repítik az elméket - és lélekben lefuttatva az emócióimat valósággá válnak az emberekben. Kérdezhetik: Nem tesz ez a virtuális siker elbizakodottá engem? Nem. A valóság birodalmába repít a lelkesedésetek - ahol minden ember egy egységnek számít - ahol felépül az a közös,égi tér, amelyre mindannyian vágyunk... Bátrak azok, akik ki mernek állni és pozitív életszemléletüket bele merik kiáltani a légbe - és bátrak azok, akik hálájukat meg merik fogalmazni - és ismeretlenül is meg mernek szólítani másokat! 

Boldog vagy?

"Az állandó öröm állapota teljességgel ismeretlen megértésed számára. Ám ha képes lennél elképzelni ezt az állapotot, vágynál rá - még ha nem érted is azt." (A - szeretni mindenkit - is egy ilyen elképzelhetetlen állapot - de ha vágyunk rá - talán egy idő után átitatja az életünk...)

Hát, szerintem sokan kapizsgáljuk, hogy mi az öröm - de hogy tartós legyen?! Barátaimmal szoktuk kérdezni egymástól: Boldog vagy?! És feltételezzük, hogy össze tudunk kaparni valami örömmorzsákat, ami továbblendít a következő boldog időszakra Bennünket. Namármost, én is kísérletezek ezzel az érzelemmel, de mindig jön valami, vagy valaki, aki (ami) kihúzza a lábam alól e törekvést. Az elmúlt hét, ahogy sokakkal beszéltem - nem volt valami szuper napok sorozata - a front + valami speciális sztratoszférális nyomi hatás pl. engem teljesen szétlapított. De szerencsére olvasni azért tudtam és mondhatom, hogy kishalálomból újjáéledtem - és most is egy egészen más szemmel nézem a világot. Az ember életében időnként változnak a szemléletek - az én spirituális életemben ez úgy történik, hogy egy-egy újabb szegmense pl. világmegváltó téziseinknek egymásra épül a lelkemben - ettől átláthatóbb a világ - de nem volt mindig így. Pl. 2008. március elején egy markáns vírus döntött le a lábamról - az életem akkor is több szálon futott + 5 féle izmust és áramlatot hagytam magamon keresztülfutni - akkor bennem ezek a hullámok tragikusan hatottak. De azért bátorítok mindenkit, hogy a saját világnézeti búrájából időnként tekintgessen ki, mert érdekes felismerésekre jut, ha más,ok-at is megismer. Amit az ember elutasít, az fenyegetettségként él a háta mögött - nem árt ezért a szembesülés közvetett dolgainkkal, és az emberiség közös dolgaival. László Ervin sok könyvet írt arról, hogy hogyan képzeli el a jövőt - ebben támogathatjuk egymást. Pl. Örömre, szeretetre fel - legyen ez a következő hét törekvése. (Ezt talán akkor érjük el, ha másokat helyezünk előtérbe?!)

Olvastam a napokban pl. a másoknak végzett önzetlen szolgálatról. Örömmel jelenthetem, hogy barátaimmal, ismerőseimmel jó úton haladunk a csodálatos áramlások folyóján. Mindenki ad - és ez által gyarapszik - érdekes ellentmondás ez a mai világban. Aki kiemelt fizetést kap, az úgy van vele, hogy megérdemli - és kielégíti vágyait. Aki anyagilag alig él meg, az áramoltat - és a keveset is felértékeli - de a lényeg: 'az emberi együtt-hatók' - ez most így leírva/átélve meleg hullámokat kavar a szívem körül. Ízlelgessétek ezt a fogalmat - az emberi együtt-hatók... Jobban hangzik a 'besúgó hálózat'-nál szerintem J Szó-mi-szó: az a világunk, amit beengedünk az "ajtónkon". Szép napokat kívánok Mindenkinek! 

Isten - Szeretet

"Isten nem más, mint Szeretet, így én is az vagyok.

E tapasztalásra várunk, mert felismerjük, hogy csak ebben rejlik meggyőződés. Felhasználjuk e szavakat, újra és újra megpróbáljuk meghaladni őket, hogy eljussunk a szavakon messze túl rejlő értelmükhöz. A szavak megfakulnak és semmivé tűnnek, amint megközelítjük értelmük Forrását. Ott megpihenünk majd." - Csodák Tanítása

Hosszú idők telhetnek el, hogy az emberek világában a boldogság után kutatunk, rohanunk, hogy begyűjtsük az örömcseppeket... Ritkán tekintünk a Magasságos Birodalmába - pedig a szív békéje kellene, hogy az első lépés legyen - majd a sóvárgás egy más minőség után - a többi már jön magától, és a fizikai szintünk is átitatódik az el nem múló öröm állapotával. Én legalábbis ezt olvasom évtizedek óta és az életemre rávetítve egyre inkább valóságommá válik. Igen, néha én is elkámpicsorodok, ha egy-egy kihívás nem várt fordulatot hoz az életembe - vagy egy-egy emberi tulajdonság beárnyékolja a napjaimat. Az az igazi öröm, béke... ha elfogulatlan pillantással az emberek szemébe nézek és felmagasztaló, megértő, átsegítő lényemmel eggyé válok velük - - már, akivel lehet. Hál'Istennek egyre több ember hozta már meg a döntést, hogy merjen a szeretet szárnyán együtt áramolni másokkal. Aki még a félelem-káprázat völgyében alszik, azt is gondolati síkon megölelhetjük - de nem szabad egy alkalmat sem elszalasztani, ha a már ébredőkkel nem váltunk bizonyos fajta kontaktusokat.

Vannak sajnos eltántorító mechanizmusok is, amelyek a múlt ködéből támadnak, és ellehetetlenítik az akkori fájdalmak jóváépítését. Mint pl. két hete a piacon - - egyik régi ismerősömmel találkozván, örömmel néki puszit adván, kérdezvén, hogy van - a válasz: Köszönöm jól, neked is minden jót kívánok. - és már megy tovább... Én ott állok lebénulva az értetlenségtől és a felismeréstől zaklatottan - - a szemében az a lenéző, elhárító vélemény volt, hogy ő ezoterikus-magyarságtudatos - én meg "vallásos" vagyok. Namármost mondható, hogy nekem kell ezzel valamit kezdenem - igen, elég hamar feldolgoztam - - DE kérdés, hogy meddig mehet ez még így tovább, hogy a spirituális és vallási hovatartozású emberek is lesajnálják egymást a más lelki-szellemi minőségek miatt???!!!

Mindenkinek váljék javára e tanmese!

"Hogyan is ismerhetnéd meg saját értékedet, amíg a külön-legesség követel magának. Hogyan is ne ismerhetnéd meg saját értékedet testvéred szentségében? Ne törekedj arra, hogy külön-legességedet tedd az igazsággá, mert bizony elvesznél, ha ez bekövetkezne. Légy inkább hálás, amiért megadatott neked, hogy meglásd testvéred szentségét, mert ez az igazság. És ami igaz testvéredben, benned is igaz az." - Csodák Tanításai.

Georg Kühlewind: Csillaggyerekek

"Kezdettől másként kellene bánni ezekkel a gyerekekkel, érett lényükkel - mely érett, de nem koravén. Ha a kezdetet valaki elrontotta, és a környezet vagy a pedagógusok ragaszkodnak hagyományos, megszokott "módszereikhez", később a felnövekvő gyerekkel egyre nehezebb lesz bánni. A gyerekek számára nem létezik olyan tekintély, ami a státusból (tanár, szülő) adódna, és ez már a gyermek egészen kicsi korától kezdve így van. Létezik azonban részükről nagyrabecsülés és "érdem" által kivívott szeretet. Azzal, hogy "úgy teszünk, mintha..." nem érhetünk el náluk eredményt - minden hamisságot, minden arra irányuló kísérletet, hogy valamit színleljünk, villámgyorsan átlátnak, visszautasítanak és elítélnek. Amit pozitívként értékelnek, az a nyíltság, az esetleges hibák és tévedések belátása és az eredetiség. Nem lehet őket megbüntetni, illetve a büntetés nem használ semmit, és legfeljebb ahhoz vezet, hogy azt, aki a büntetést kiszabta, a jövőben elutasítják. ... csak arra figyelnek, ami tényleg érdekli őket - ebben azonban nagyon el tudnak mélyülni. Leginkább az a tapasztalat zavarja őket, hogy másokat nem a szeretet vezérel. A felnőtteknek minden bizonnyal új képességeket kellene kifejleszteniük, ha pozitív fogadtatásban szeretnék részesíteni az új generációt. A világot szellemi impulzusok alapján akarják megváltoztatni, a részvét és szeretet szerint szeretnék megalkotni."

...Ha ebben nem segítünk nekik, akkor elvehetjük tőlük létük értelmét! Látom kis rokonom vergődését is a sokféle korlátozó, kényszerítő hatások kereszttüzében - és csak remélni tudom, hogy a környezete a változásokkal élhetőbb világot teremt majd számára. 

Mondd: Te mit választanál?

Független útkereső

... független útkeresőként utad különböző stációiban felkínált szellemi lehetőségek közül? Valószínűleg a lelkedhez, energiamintádhoz, személyiségjegyeidhez legközelebbi utat választanád. És szerinted más,ok mit választanának? Lehet, hogy a saját minőségükhöz, egyéni - családi - nemzeti - csoport karmájukhoz a legjobban illőt?

Lehetséges, hogy valaki egy spirituális út követőjeként más utakat és módokat is örömmel szemlél - ünnepeiken, baráti összejövetelein támogató energiáival van jelen? Hát itt megáll a "tollam" mert alig ismerek ilyen embert. Igen, sokan a saját közösségük programjaira is alig tudnak eljutni bokros teendőik közepette - de ez még nem zárja ki azt, hogy toleránsan tekintsen arra, ha valakik a jó energiák felélénkítése miatt megmozdulnak, egységre törekvő lelkükkel örömtüzeket gyújtanak, amelyek messzire sugároznak.

"Gyújtogassátok a szeretet tüzét minden gyűlésen." - bahá'i idézet

Egy program szervezője visszajelzést kért a megjelentektől és elnézést kért, ha valakit megbántottak volna... Megfigyeléseim szerint, ha bárminemű ellenenergiát küld egy közösség nagy tömegeknek, tényeknek, azok sajnos visszatérnek - - ezért jó, ha a vezetők, és persze a közösségek tagjai is saját magasztos állásuk bizonyítása mellett tisztában vannak más utak Valóság Tartalmával is - és nem nyilatkoznak bántóan, ha mégoly korlátoltnak is hisznek téziseket, és azok követőit. Csodálatosak, szívhez szólóak a dalok, széles spektromúak az előadások - de az egyéni megértések fényét az emeli, ha minél több interaktív beszélgetés is folyik egy-egy gyűlésen. Ha ezeket a beszélgetéseket éjszaka tudják a résztvevők megvalósítani - és másokat ezzel éjjeli nyugalmukban zavarni - azzal megint csak szívbéli fájdalmakat idézhetnek elő belső köreikben is...

Szellemi útkeresésem stációit már nyitott térképként sokak elé terítettem - és most két képpel szeretném illusztrálni a jelen helyzetemet. A csodaszarvas alatti keleti - és a közel-keleti stílusú képen lévő nőt is saját magamban érzem - szellemi utam a magyarságtudat és a bahá'i kinyilatkoztatás hun-szkíta-perzsa vonalán analógiákat él meg - és ezzel párhuzamosan évtizedek óta egyre több fakultatív tanulmányt is bevontam a vizsgálódás körébe - - valóban: minden szellemi út a lemondó világi és az elérendő magasztos birodalom igazságait élteti? Ennek kifejtésébe most nem megyek bele - - de szeretem a gyakorlati megéléseimet másokkal megosztani - hátha egy-egy újabb aspektussal gyarapodik a megértésünk egymáshoz és a világhoz való viszonyunk tekintetében.

Nemrégen egy programon virtuális ismerősömmel megörültünk egymás lelkének - de egy újabb találkozás alkalmával már hidegen viselkedett. Érzéseim szerint egyik úti-társa beszélhetett arról, hogy "vallásos" vagyok - - vagy Társat keres és nem beszélgető társat - - vagy más kereszt érdekéből fakadóan csak közömbös volt velem szemben. Nekem, aki lángragyúlok minden lehetőségtől, ami másokkal lelkileg összefűzhet - nincs olyan kategória, hogy ezt azért, emezt meg amazért nem illetem figyelmemmel. És ezen el kell, hogy gondolkodjon Minden Közösséghez Tartozó: megérdemli-e Isten más úton járó teremtménye, hogyha mellénk sodorja a szél, hogy szerető kedvességünkkel körülöleljük - és mint régi korokban a vándort meghallgassuk - hátha olyat is tud mondani, amely elkerülte eddig a figyelmünket...

Előtalálni

"Minden általam látott dolog egy elmebeli folyamatot tükröz, és e folyamatok mindig a vágyaimról alkotott gondolatokkal veszik kezdetüket. Elmém megalkotja a vágyott dolgok képeit ezen eszmékből, értékesnek ítéli meg és igyekszik előtalálni őket. Majd kivetíti ezeket a képeket, szemügyre veszi, valósnak ítéli és magáénak ismeri el őket. Az ítélkezés kár-hozatot, a megbocsátó gondolatok azonban egy szelíd világot hívnak életre." - Csodák Tanítása

Teccik ez a szó - "előtalálni" - mert kifejezi azt a törekvést, hogy a saját igazunkat lássuk meg dolgokban, emberekben - de ez csak az érem egyik oldala...

Lehet, hogy többször is át kell olvasni/gondolni a fentebb láttatott elmebeli dolgokat - de megéri. Az emberek meg vannak győződve arról, hogy képben vannak a társadalmi, politikai, kulturális, spirituális... dolgokkal kapcsolatban. Évek óta tanulmányoznak dolgokat, amelyeket jól felépített rendszereikkel valósnak gondolnak, élhetőnek... Mások más minőségű dolgait pedig leértékelik - és felsőbbségük fitogtatásához másokat is meghívnak "vendégségbe", ahol kedélyesen vagy hevesen kőbe vésik az ítéletet...

Nemhiába mondják, hogy a jó pap is holtig tanul, mert egy ember minőségét az határozza meg, hogy elég tájékozott-e a világ dolgaiban - és ennél a pontnál - ha nem akar begyöpesedni - akkor túl kell lépni az intellektuális, spirituális stb. komfortzónán. Nem árt, ha időnként váltogatja azokat a könyveket, amelyeket szeret - olyanokra, amelyek más szempontból is láttatnak egy témát. 

A világ egy hatalmas találkahely

"Ami veled történik, az velem is történik. Örömöd boldoggá tesz, bánatod megszomorítja a szívem. Mert a sors közös, a sorsban nincs: enyém, tiéd. Az emberi élet örökös találkozás. A világ egy hatalmas találkahely: itt éled fel a szeretet, itt kap szárnyra a szerelem, és itt találunk meg minden jót a másik emberben. Ha találkozunk - már nem csak én vagyok. És veled sokkal több vagyok önmagamnál. Ha beszélgetünk - a szívemmel hallgatlak, mert a te hangod sokkal fontosabb az én szavamnál. Te a napfény vagy. Benned él a tenger, és öledből nőnek a hegyek, tenyeredben szikráznak a csillagok. Tudom, hogy az életet jelented, és még annál is többet. Te vagy az élet ereje a föld bármely pontján, és minden idők felett uralkodsz. Hogy téged ismerhetlek - köszönet érte. Általad a szeretetet ismertem meg." - Kalimonasz: Gondolj a Szeretetre

A kedvesen szóló nyelv

2017.03.30.

"A kedvesen szóló nyelv az emberi szív mágnese, ez a lélek kenyere, ez ruházza fel a szavakat jelentéssel, ez a bölcsesség és megértés fényének forrása." - Bahá'u'lláh

A kedvesen szóló nyelv számomra is fontos oda-vissza emberi kapcsolataimban - és most napok óta azon gondolkodom, hogy milyen az, amikor nem szól kedvesen az ember nyelve. 

Tavaly, ilyenkor tavasztájt már sokasodtak a felhők életem egén - egy fontos momentumhoz érkeztem - sorsfonalamat követve, mások által kellemtelenségeket átélve - felmondtunk a munkahelyemmel egymásnak. Bizonyára sokan voltak már így, hogy megkönnyebbülést is hozott e tény, de a jövőbe tekintve, a ködöt szemlélve - talán egy kis bizonytalanság is keveredett az örömbe. Plusz még testi átrendeződésem is az elmúlt évek visszafojtásai miatt különböző hullámokban és intenzitással gyötörtek nem kevés gondot okozva ezzel. Nem mondhatni, hogy egysíkú az életem - hetek, hónapok és évek hosszú sora - magamat szemlélve egy vágtató ló képe jut eszembe - számtalan tevékenységben és emberek között élem az életem. Júniusban meggyötört testem-lelkem baráti találkozóra rohant, ahol a hosszú évek óta felszaporodott feszültségemet látták kirobbanni, feléjük áramolni, kétségbeesetten a miérteket keresve, szárnyszegetten, megsemmisülve a földre roskadni... Sajnos nem tudtak mit kezdeni velem. Nem tudtak felemelni, nem tudtak vigasztalni - jóllehet segítőként nevelkednek... A megértésemet nehezítette, hogy nem kedvesen szólt a nyelvem - ezért a kapcsolatunk sem teljes azóta. Elnézést kértem, de szívükben a megbocsátás fénye még nem érlelt velem szemben ölelő kedvességet.

Vannak helyzetek, amikor az ember nem tud negédesen feszültségmentesülni, a kisülés mint egy gejzír a körülötte élőket is megérinti... és vannak helyzetek, amikor a segítségemet kérik, amikor a szó-érzés különböző mintázatokban kavarog mire a megértés fénye az egyénben és bennem is harmonikus hullámokat vet - de ez nem szokott egyik pillanatról a másikra bekövetkezni. Vannak sokan, akiknek életét évek óta követem - találkozunk, beszélgetünk... Nagyon jó terápia ez, ahol mindenki elmondhatja, hogy mi nyomja a szívét, mi lelkesíti az életét... A házasságom is azért működik ilyen jól 11. éve, mert elmondhatom, hogy mik a meglátásaim, hogy miben kérek segítséget - nem terheljük túl egymást, nem támasztunk időben és tényekben magas elvárásokat egymással szemben.

A kedvesen szóló nyelv valóban nagyon fontos - de ha valaki az összeomlás határán van, akkor ne alázzuk meg azzal, hogy felrójuk neki e gyengeségét. Értsük meg, öleljük meg, hidaljuk át a szakadékot egymás között - a helyzeteket mentsük, önmagunk feledjük.,. - ez többet segít, és hamarabb hoz gyógyírt a bajba jutottnak.

Az érzékelés a kivetítés szüleménye. 

2017.03.31.

Az általad látott világ pontosan annyi értékkel bír, amennyivel felruházod.

"Az érzékelés a kivetítés szüleménye. Az általad látott világ pontosan annyi értékkel bír, amennyivel felruházod. Se többel, se kevesebbel. Következésképpen fontos számodra. A világ az elméd állapota mellett tesz tanúbizonyságot, a világ a belső állapot külső képe. A gondolkodásmódod meghatározza az érzékelésedet. Ne a világ megváltoztatására törekedj hát, inkább a világlátásodon változtass. Az érzékelés nem ok, hanem okozat. Ezért nincs értelme nagyságrendbeli különbséget tenni a csodák között. Amire a látás által nézel, meggyógyul és szent lesz az. Amit viszont a (szellemi) látás nélkül szemlélsz, az értelmetlen..." - Csodák Tanítása